|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Gáspár Tamás 1996. június 10.Brassó megyében csak két helyen győzött az RMDSZ: Apácán Varga Mihály, Rákoson Gáspár Tamás lett a polgármester. A Szociáldemokrata Unió képviseletében magyar polgármestere lett Ürmösnek: Gáspár Julianna. Brassóban Mina Lászlóra 9370-en szavaztak, ezzel a jelöltek közül a hatodik lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./2000. június 7.Brassóban a lakosságnak több mint fele nem élt szavazati jogával, két hét múlva ezért újra az urnákhoz kell járulnunk. A jelenlegi polgármester, Ion Ghise, a liberálisok jelöltje a listaelső 40,89% -kal, a negyedik Nádudvary György lett 5,5%-kal. A városi tanácsban az SZDRP-nek kilenc, a NLP-nak nyolc, a SZRP-nak három, az RMDSZ-nek, a DP-nak és a NRP-nak három-három, míg a DK-nak két tanácsosa lesz. A tanácsban az RMDSZ-t Nádudvary György, Nedeczky László és Zakariás Károly képviselik. Brassó megyében RMDSZ tanácsosok lesznek Keresztváron (3), Szásztyúkoson (3), Tatrangon (6), Sárkányon (2), Ürmösön (3), Homoródon (3), Olthévízen (5), Höltövényen (3), Kacán (2), Alsórákoson (7), Apácán (6). Első fordulóból győzött Ürmösön a DP-s Gál Julianna, aki eddig is polgármester volt. Alsórákoson és Apácán második forduló lesz. Apácán Bölöni Gyula RMDSZ-jelölt a Roma párti Dragannal fog versengeni a polgármesteri székért, Alsórákoson az RMDSZ-es Gáspár Tamás pedig az SZDRP-s Kozocseával. /(Tóásó Áron Zoltán): Választási eredmények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./2000. július 18.Júl. 15-én tartották Brassóban az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsának soros ülését. Gábor István dr., az MKT elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Fetykó Zoltán ügyvezető elnök elmondta, hogy az 1996-os választásokhoz képest idén az RMDSZ tanácsosokat veszített, de alpolgármestereket nem. Apácán és Alsórákoson van magyar polgármester (Bölöni Gyula, illetve Gáspár Tamás személyében), alpolgármesterek Tatrangon, Apácán, Rákoson, Keresztváron, Szásztyúkoson és idéntől Négyfaluban is. Idén mintegy 10 000 szavazattal kevesebbet kapott a Brassó megyei RMDSZ a helyhatósági választásokon, mint 1996-ban. Nádudvary György kérésére felolvasták azt a beadványt, amelyben az aláírók kérik a helyi felsőbbvezetőség, valamint a tanácsosok azonnali lemondását. Madaras Lázár vélekedése szerint ez az irat bizonyítja, hogy a brassói RMDSZ-be, ha burkoltan is, de be kíván törni a Reform Tömörülés. A gyűlésen vita volt, végül egyetértettek Kovács Csaba Tibor képviselővel, hogy"egységben az erő", a szennyest ildomosabb egyelőre félretenni és a közelgő őszi választásokra kell összpontosítani. /(Tóásó Áron Zoltán): Brassói mérleg, választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./2004. augusztus 19.Az erdélyi Alsórákos és a budapesti Zugló hasonnevű városrészét például egy véletlen hozta közel egymáshoz. A 3000 lelket számláló Alsórákoson még a román anyanyelvű emberek is magyarul beszélnek. A falu határában működő bányák egyre kevesebb munkahelyet biztosítanak a falubelieknek. Önerőből egyetlen erdélyi falu sem tud felemelkedni – szögezte le Gáspár Tamás, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusa, aki 1990-től szinte napjainkig a Brassó megyei falucska polgármestere volt. Korábban 450 embert foglalkoztattak a bányák, mára azonban mindössze 35 főt. A munka nélkül maradt emberek kénytelenek voltak a mezőgazdaság felé fordulni. Azonban fejlesztés, gépesítés nélkül ebből nem lehet hasznot hajtani. Alsórákos Zugló legnagyobb kiterjedésű városrésze. A két település hamarosan testvérvárosi kapcsolatot kötött egymással. Évek óta rendszeressé vált a két település diákjainak a csereüdültetése is. /Riersch Tamás: Alsórákosi találkozások. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./2011. április 5.Terror alatt AlsórákosPattanásig feszült a hangulat Alsórákoson, ahol a másfél ezres, románul beszélõ roma közösség több tagja évek óta rettegésben tartja, fosztogatja a település lakóit. A magyar többségû Brassó megyei község lakói szerint a helyzet odáig fajult, hogy több portán a családtagoknak éjjel felváltva kell õrködniük, mert a fosztogatók napi rendszerességgel törnek be az udvarokra, élelmiszert, háziállatokat és szerszámokat is ellopnak. A szülõk már gyerekeiket is féltik kiengedni az utcára. A Borbáth falurészben élõ romák a Krónikának nem tagadták, hogy lopni járnak, mint mondják, rákényszerülnek a tolvajlásra munkahelyek és állami segélyek hiányában Barát István református lelkipásztor elmondta, tavaly nyáron került a Brassó megyei településre, és megdöbbenve szembesült azzal a szomorú ténnyel, hogy a helyi közösséget valósággal terrorizálják a helyi roma közösség egyes tagjai. Lopnak, rabolnak, betörnek a házakba, és senki nem meri õket megállítani - jegyzi meg a lelkipásztor. Barát István - aki vasárnap gyûlést szervezett a témában - már azt is tervezte, hogy a rendkívüli esetre való tekintettel megszólaltatja a harangot, de mégsem tette meg, mert olyan híresztelések kaptak szárnyra, hogy amint megszólal a harang, mindenki induljon a romatelepre igazságot tenni. A lelkész attól tart, hogy az indulatok elszabadulnak, ezért, mint mondta, a legutóbbi istentiszteleten a megbocsátásról prédikált, arra kérte a híveket, próbáljanak kapcsolatot teremteni a romákkal, és segíteni rajtuk. A panaszkodás nem old meg semmit Az alsórákosiakból árad a panasz. Az utcákat végigjárva mindenkinek van saját kellemetlen tapasztalata és tucatnyi rémtörténete a Borbáth nevû falurészen lakó romák garázdálkodásairól. Egy idõs asszony sírva fakad, miközben elmeséli, hogy az alsórákosiak lassan a napfényt sem tudják beengedni a házba zsalugátert szereltettek, mert az ablakokat többször betörték. Mint mondta, éjjel felváltva õrködnek a családtagok, hogy a gyanús zajra azonnal riasztani tudjanak. Egy másik asszony azt meséli, hogy a kertbõl a szeme láttára szedték ki a zöldséget, õt megfenyegették, hogy bicskát rántanak, ha segítséget hív. Egy egyedülálló mozgássérült férfi arról beszélt, hogy a borbáthi tolvajok nemrég leütötték a kutyáját, majd az ólban mind a két disznót leszúrták és elvitték. Az udvarokról elviszik a szerszámokat, és ócskavasként értékesítik - panaszolták a helybeliek egymás szavába vágva. A gyerekeket sötétedés után nem merik kiengedni az utcára, az iskolába is elkísérik õket, különben elveszik a ruhájukat, megverik õket, és pénzt követelnek tõlük - meséli egyik szülõ. A faluban magyarul beszélõ roma közösség is él, õk is rettegnek a fosztogató bandáktól. A férfiak zöme külföldön dolgozik, az otthon maradt asszonyok bezárkóznak, és tehetetlenül nézik, hogy az udvarról mindent elvisznek. Együtt sem mernek fellépni, mert a rablók mobiltelefonon értesítik egymást, és pillanatok alatt egymás segítségére sietnek. A helybeliektõl tudtuk meg, hogy a rendõri razziák is eredménytelenek, mert kisgyerekek õrködnek a dombtetõkön és riasztják a többieket, amint észreveszik a közeledõ rendõr- és csendõrautókat. Az alsórákosiak többsége lemondott arról, hogy megmûvelje a földeket, mert hiába dolgoztak, soha nem tudtak betakarítani semmit, a termést mindig ellopták. Egy gazda gyönyörû gyümölcsösét mutatta meg, és elmondta, négy év óta egyetlen almát sem tudott hazavinni. Eddig még gondozta, nyeste a fákat, ettõl az évtõl már úgy döntött, nem törõdik velük. Sokan bérmentve felajánlották a földjük felét a romáknak, azt remélve, hogy ha gazdálkodásba kezdenek, abbahagyják a tolvajlást, a romák azonban erre nem tartottak igényt. Nincs más kiút, lopni megyek A Borbáth-telepen takaros házak állnak, mindegyiken van parabolaantenna, a fõutat leaszfaltoztatta az önkormányzat, közkutat is létesített. Elsõ látásra nyoma sincs a nyomornak, nincs bûz vagy szemét, mint más romatelepeken. Az emberek jól öltözöttek, a gyerekek tiszták, takarosak, mindenki románul beszél, de tudnak magyarul. Ioan, a pünkösdista prédikátor a közösség egyik vezetõje érdeklõdésünkre úgy nyilatkozik, nem szabad általánosítani: valóban van néhány fiatal, tizenéves suhancok, akik lopnak, de mint mondja, rákényszerültek erre, mert nincs munkahelyük és szociális segélyt sem kapnak. Nincs munkahely, nincs semmi bevételünk, a gyerekeknek pedig enni kell. Az asszonyok az erdõben gyûjtögetnek, készítenének fakanalat, seprût, de nem tudják eladni, mert a brassói utcákon, piacokon elkergeti, megbünteti õket a rendõrség - magyarázza a férfi. - Elítélem a lopást! �?n soha nem vettem el a másét, nem vagyok tolvaj. Nem szabad általánosítani, és néhány erõszakos suhanc miatt az egész közösséget elítélni. A közösség egy másik megbecsült tagja azt mondja, a rendbontókat kellene megbüntetniük a hatóságoknak, vigyék el õket, zárják börtönbe ahányszor csak tetten érik õket, s majd elõbb-utóbb megjön az eszük. A neve elhallgatását kérõ férfi azt mondja, elutasítja az önbíráskodást. Sok barátom, ismerõsöm van a falusiak között, akik felvetették, miért nem teszünk mi rendet, miért nem verjük meg a közülünk való garázdálkodókat, hogy menjen el a kedvük a lopástól. �?n viszont azt mondom, ezért vannak a törvények, a hatóságok, nem fogok én verekedni, hogy végül én kerüljek börtönbe - mondja a középkorú férfi. Az újságíró érkezésére a házak elé kigyûlt lakókból is árad a panasz. Nem kapunk semmiféle állami juttatást, nincs mibõl megélnünk - mondják többen is. Felháborodottan panaszolták el, hogy a magyarok sem végzik el a kötelezõ közmunkát, és mégis megkapják a szociális segélyt. �?tvenéves vagyok, négy gyermekem van. Nem látok más kiutat, lopni megyek, s ha majd bevisznek a börtönbe, legalább tudom, hogy az asszony és a gyerekek nem halnak éhen - mondja egy családapa. A romatelepre elkísért László Ferenc községgazda is, aki megismételte korábbi ajánlatát, hogy családja 20 hektár földjét ingyen átadja a közösségnek, ám a romák szerint ez nem segítség, hiszen nincs pénzük, hogy megmûveljék a területet. A közösségnek össze kell fognia Gáspár Tamás, Alsórákos polgármestere szerint az ország törvényei is nehezítik a közösség dolgát. Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg mindössze három rendõr és három fizetett polgárõr biztosítja a közrendet a településen, mivel tavaly a megszorító intézkedések miatt kénytelenek voltak öt polgárõrt elbocsátani. Tavaly õsszel arról döntöttünk, hogy az önkormányzat és a közbirtokosság õrzõ-védõ céggel fog szerzõdést kötni, 12 hivatásos biztonsági szakember a meglevõ rendfenntartókkal együtt tudta volna biztosítani az állandó ügyeletet. Ezt a tervet azonban egyelõre jegeljük, mert még nem egyértelmû, hogy a rendõrség átszervezése után hogy fog mûködni az önkormányzat fennhatósága alá tartozó helyi rendõrség - magyarázta az elöljáró, aki szerint a helyi költségvetésbõl lehetetlen megalakítani és fenntartani egy 12 fõs helyi rendõrséget. Gáspár Tamás ugyanakkor az említett vasárnapi közgyûlésen is hangsúlyozta: az egész közösségnek össze kell fognia, a tolvajlásokat jelenteni kell, s bízik abban, hogy a garázdálkodók ellen is hatásos lehet a közös fellépés. A vasárnapi közgyûlésen több javaslat is elhangzott, többek között, hogy a lakók pótoljanak össze egy biztonsági cég megfogadására, ugyanakkor többen nehezményezték, hogy nem hívták meg a romák képviselõit a megbeszélésre. Mi nem zavarjuk a roma közösséget, de õk terrorizálnak bennünket. Merjünk bátrak lenni, alakítsunk önkéntes polgárõrséget - fogalmazta meg egyik hozzászóló. Egy másik férfi arra kérte a lakókat, hogy többet ne vásároljanak cigányoktól lopott fát, mert ezzel tovább bátorítják a bûnözést. Hiába mutogatunk ujjal a rendõrségre, a tanácsra. Ha én megfogom a tolvajt, magam látom el a baját, ha nem lát senki - közölte egy fiatalember, akinek felszólalását többen is megtapsolták a falugyûlésen. Nem gumibottal kell rendet tartani Elegem van a beszélgetésekbõl és a gyûlésekbõl - mondja Adrian Petre Bãlãceanu, az alsórákosi rendõrõrs parancsnoka, aki emlékeztetett: két évvel ezelõtt is hasonló témájú gyûlést hívtak össze a településen, akkor is min 2011. április 11.Lincshangulat AlsórákosonLincshangulat alakult ki a hétvégén a Brassó megyei Alsórákoson, miután a másfél ezres, románul beszélõ roma közösség több tagja és a község lakói között tettlegességig fajuló konfliktus tört ki. A településen jelenleg fokozott rendõri készültség biztosítja a nyugalmat, mivel pénteken este verekedésbe torkollott az elmúlt hetekben amúgy is pattanásig feszült konfrontáció. A romák három fiatalt vertek meg egy összetûzésben - köztük a polgármester fiát -, majd ezt követõen több, szerszámokkal felszerelkezett helybeli indult el a cigánytelep felé megleckéztetni a vétkeseket. A szemtanúk szerint lincselésre azért nem került sor, mert a jelentõsen megerõsített létszámú csendõrség az utolsó pillanatban közbelépett. Perceken múlt, hogy elkerülték a vérfürdõt Pénteken este Gáspár Tamás polgármester családja születésnapot ünnepelt, amikor a ház elõtt megszólalt az egyik vendég gépkocsijának a riasztója. A zajra egy fiatalember kilépett a kapu elé, hogy leállítsa a vészjelzõt, a kinn várakozó romák azonban leütötték, majd a segítségére sietõ másik két fiatalt is megverték: az egyiket a földre taszították, a másikat kõvel verték orrba. A három fiatal - köztük a polgármester fia - több zúzódással került kórházba, várhatóan ma engedik haza õket. A helyszínre érkeztek a mentõk és a rendõrök, de addig a faluban már elszabadultak az indulatok, többen is úgy nyilatkoztak, lincshangulat volt kialakulóban, tudtuk meg Barát István alsórákosi református lelkésztõl, aki beszámolt a Krónikának a péntek esti történtekrõl. Elmondta, az összecsõdült emberek - körülbelül ötvenen lehettek - szerszámokkal, villákkal, fejszével, feszítõvasakkal, sõt háborús szuronyokkal indultak megleckéztetni a vétkes romákat. A rendõrök, a lelkész és néhány polgár azonban elállták a cigányok által lakottt Borbáth-telep felé vezetõ utat, hogy megakadályozzák az önbíráskodást, a vérontást. A felbõszült tömeg kénytelen volt kerülõ utat választani, a korábban riasztott csendõrök és rohamosztagosok azonban az utolsó pillanatban közbeléptek. A falusiak nem jutottak el a romatelepig, ahol szemtanúk szerint a romák felkészülve várták a támadást. A rendfenntartókra és az addigra megfékezett tömegre a cigányok kõzáport zúdítottak, kénytelenek voltak fedezékbe vonulni. A lelkész szerint lincselésre azért nem került sor, mert a jelentõsen megerõsített létszámú csendõrség közbelépett. Barát István szerint ugyan nem bizonyítható, de arra gyanakszanak, hogy a péntek esti támadás provokáció volt, és felmerült a kérdés, hogy kinek áll érdekében a tervek szerint hétfõtõl életbe lépõ rend- és csendvisszaállító szervezkedés megakadályozása. Barát István a hatóságoktól vár határozott lépéseket, hogy megvédjék az adófizetõket. Folynak a tárgyalások a válságkezelésrõl Gáspár Tamás polgármester a Krónikának elmondta, a pénteki incidens elõre kitervelt támadás lehetett, mert valakik elkezdték híresztelni a romatelepen, hogy az elöljáró bántalmazott egy roma asszonyt. A cigányok szerinte erre az álhírre mentek a házához, hogy leszámoljanak a polgármesterrel. A négy tettest 29 napos elõzetes letartóztatásba helyezték, ám fellebbeztek a döntés ellen. Gáspár Tamás abban bízik, hogy a bíróság nem ad helyt az óvásnak, mert elmondása szerint, ha a bajkeverõk hazakerülnek a faluba, tovább borzolják majd a kedélyeket. A polgármester beszámolt arról is, hogy az elmúlt héten a rendõrség és a csendõrség képviselõi a faluban felmérték, pontosan hol kell járõrözniük. Csütörtökön rendkívüli tanácsülésen megszavazták, hogy õrzõ-védõ céget szerzõdtetnek. Kihirdették, hogy 18 és 60 év közötti önkéntesek jelentkezését várják, akik a biztonságiakat segítik. Elfogadták, hogy a faluban minden állattartó köteles az agrárreferenstõl igazolást kérni, hogy van, amivel eltartania a jószágait - ezzel a fa- és terménylopást próbálják megfékezni. A romáknak ugyanakkor felajánlották, hogy földet adnak nekik a telep környékén. A polgármester kérte, hogy javítsák meg a bekötõutat, hogy a rendfenntartók és a mentõk gyorsabban kiérkezzenek a helyszínre. Ambrus Károly, Brassó megye alprefektusa lapunknak elmondta, Alsórákoson egyelõre a hétvégeken és hétköznapokon este nyolc óra után betiltják az alkoholárusítást, a szekerek és jármûvek mozgását fokozottan figyelik, mindent megtesznek, hogy mérsékeljék a törvénytelen cselekedetek elkövetésének lehetõségét. A prefektúra ugyanakkor kérvényezni fogja a belügyminisztériumtól, hogy a helyi rendõrség létszámát növeljék azokon a településeken, ahol nagyobb a konfliktusveszély, mondta Ambrus Károly. A múlt hét elején elfogadott intézkedések továbbra is hitelesek, és azokat az ütemterv szerint alkalmazzák, a romáknak idõben kiadják a szociális segélyt, a gyerekeknek délutáni foglalkozásokat szerveznek, a rendfenntartók és az önkormányzat képviselõi összehangoltan próbálják megerõsíteni a közbiztonságot. Amint arról korábban helyszíni riportunkban beszámoltunk, Alsórákoson a másfél ezres, románul beszélõ roma közösség több tagja évek óta rettegésben tartja, fosztogatja a település lakóit. A magyar többségû Brassó megyei község lakói szerint a helyzet odáig fajult, hogy több portán a családtagoknak éjjel felváltva kell õrködniük, mert a fosztogatók napi rendszerességgel törnek be az udvarokra, élelmiszert, háziállatokat és szerszámokat is ellopnak. A Borbáth falurészben élõ romák a Krónikának nem tagadták, hogy lopni járnak, mint mondják, rákényszerülnek a tolvajlásra munkahelyek és állami segélyek hiányában. Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) 2016. május 7.Emlékkonferencia az erdélyi Helikonrólz Észak-magyarországi Irodalmi Kör és a Dsida Akadémia az MTA Miskolci Területi Bizottságának és a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének támogatásával május 5-én, a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában tudományos emlékkonferenciát tartott. Megnyitó előadásában Mózes Huba a 90 éve alakult erdélyi Helikon írói csoportosulás két világháború közötti értékteremtő-értékközvetítő szerepét méltatta. Ezt követően Pomogáts Béla az írói csoportosulás eszmevilágáról, Szücs György az író és képzőművész Szántó György korai regényeinek művész-szereplőiről, Gróh Gáspár Tamási Áron háborús tematikájú novelláiról, Boka László Kuncz Aladár és a Helikon kapcsolatáról, Amedeo Di Francesco Dsida Jenő és Kuncz Aladár barátságáról, Sipos Gábor az egyházi életben is szerepet vállaló Helikon-tagokról, Márkus Béla a nem „egykönyvű” Kuncz Aladárról, Cs. Nagy Ibolya Bánffy Miklós emlékezetéről, Lisztóczky László Dsida Jenőről és Kós Károlyról, Kabán Annamária Reményik Sándor négy verséről, Sájter Laura Bánffy Miklós A nagyúr című drámájáról értekezett. Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
